A dél-koreai védelmi minisztérium közleményében azt írta, hogy Észak-Korea szándékosan és előre megfontoltan megsértette a két Korea között 1953-ban kötött fegyverszüneti megállapodást.
Észak-Korea szerint Dél-Korea kezdte a keddi tüzérségi párbajt, és megfenyegette déli szomszédját, hogy ismét lőni fogja területét, ha az akár csak egy hajszálnyival is megsérti a két országot elválasztó fegyverszüneti vonalat. A KCNA hivatalos hírügynökség szűkszavú közleményéből nem derült ki, hogy az állítólagos dél-koreai támadás okozott-e bármilyen kárt Északnak. Szintén a KCNA idézte a legfelsőbb észak-koreai katonai vezetést, amely "kíméletlen megtorló katonai csapással" fenyegette meg Dél-Koreát egy esetleges határsértés esetére.
Háborús hangulat uralkodik
Szöul erre reagálva közölte, hogy hétfő óta nagyszabású hadgyakorlatot folytat mintegy 70 ezer katona részvételével nyugati partjai mentén, ennek keretében ugyan kilőtt több tucatnyi lövedéket, de ezekkel nem észak-koreai területet vett célba.
Éppen a térségben tartózkodik egy amerikai különmegbízott, mert fény derült egy új észak-koreai urándúsító létére. Stephen Bosworth még az incidens előtt Tokióban kijelentette: az észak-koreai atomprogramról folytatandó hatoldalú tárgyalások nem újíthatók fel mindaddig, amíg Phenjan új ultramodern létesítményében urándúsítást végez.
Aggódnak a nagyhatalmak
Lee Dong-Bok, az amerikai Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) vezető munkatársa szerint nyilvánvaló: Észak-Korea nagyon határozott kísérletet tett most az Egyesült Államok és Dél-Korea megdöbbentésére, hogy engedményeket tegyenek neki az atomprogramja felszámolásáról szóló hathatalmi tárgyalásokon.
Több ország aggodalmának adott hangot az incidens miatt. A kínai külügyi szóvivő szokásos keddi sajtóértekezletén felszólította "az érintett feleket", hogy tegyenek meg mindent a béke és biztonság érdekében. Hozzátette, hogy szükségszerű a Koreai-félsziget nukleáris leszerelését célzó hatoldalú tárgyalások folytatása.
Moszkva megengedhetetlennek tartja az erőszak alkalmazását a Koreai-félszigeten, és mérsékletre szólítja fel a feleket - jelentette ki az orosz külügyminisztérium egy magas rangú tisztségviselője. Hangsúlyozta, hogy az Észak és Dél közötti minden vitát politikai-diplomáciai eszközökkel kell megoldani.
A washingtoni Fehér Ház határozottan elítélte az észak-koreai tüzérségi támadást, és felszólította Phenjant, hogy hagyjon fel a háborús provokációval. Az amerikai vezetés hangsúlyozza közleményében, hogy az Egyesült Államok elkötelezett Dél-Korea védelmében, valamint a térségbeli béke és katonai egyensúly fenntartásában. Egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselő pedig azt közölte, hogy a Koreai-félsziget térségében állomásozó amerikai erőknek egyelőre nem kell belefolyniuk az incidensbe, de folyamatosan figyelik a helyzetet.
Kan Naoto japán miniszterelnök utasította kormánya minisztereit, hogy készüljön fel "minden eshetőségre" a dél-koreai szigetet ért keddi észak-koreai tüzérségi támadás miatt. Elítélte az észak-koreai támadást William Hague brit, Michele Alliot-Marie francia és Guido Westerwelle német külügyminiszter, valamint a NATO brüsszeli szóvivője is.
Rendkívüli tanácskozásra készül az ENSZ Biztonsági Tanácsa
Rendkívüli tanácskozásra készül az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) a Dél-Korea ellen kedden intézett észak-koreai tüzérségi támadás miatt - közölte egy francia diplomata. Az ülést már szervezik, várhatóan még kedden vagy szerdán megtartják. A forrás hozzátette: Franciaország támogatja, hogy a BT rendkívüli ülést tartson az ügyben.
A testületben állandó tagsággal bíró Egyesült Államok, Oroszország és Kína már elítélte a támadást, vagy legalábbis komoly aggodalommal nyilatkozott az incidensről, amelyben két dél-koreai katona meghalt, 15 katona és három civil megsebesült. Hozzájuk csatlakozott Michele Alliot-Marie francia külügyminiszter, arra szólítva fel Észak-Koreát, hogy hagyjon fel a provokációval, és tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely tovább élezheti a feszültséget a térségben.
A két ország katonai ereje
Katonaság: Az észak-koreai hadseregben jelenleg 1,19 millió katona teljesít aktív szolgálatot, és 7,7 milliós tartalékos haderő áll rendelkezésre. A 23,4 milliós népességű Észak-Koreában a világon az egyik legmagasabb az egy főre jutó katonák száma. Ezzel szemben Dél-Korea aktív hadserege 655 ezer főt számlál, és 3 millió tartalékos katonájuk van. Ezt erősíti továbbá az ország déli részében állomásozó 28 ezer amerikai katona.
Hagyományos fegyverek: Észak-Koreának körülbelül 4000 harckocsija és 2100 páncélozott harcjárműve van. Feltételezések szerint a felszerelések többsége még a szovjet korszakból származik, és fejlesztésre szorul. Az észak-koreai harckocsihadosztály nagyrészt T-54-esekből áll, amelyeket más országok az 1970-es években kezdtek kivonni a forgalomból. Szintén még a szovjetek gyártották az északi légierő zömét kitevő MiG harci gépeket is.
Dél-Koreának 2300 harckocsija, 2400 péncélozott harcjárműve és körülbelül 490 harci repülőgépe van.
Észak-Korea folyamatosan bővíti tengeralattjáró-fottáját: 70 tengeralattjáró és 420 hadihajó fölött rendelkezik, míg Dél-Koreának ez utóbbiból mintegy 120, az előbbiből pedig körülbelül egy tucatja van. Ugyanakkor a déliek hatékony torpedórombolókkal bővítették flottájukat.
Észak-Koreának csak korlátozott üzemanyag-tartalékai vannak, s nagyban függ a kínai olaj- és benzinutánpótlástól.
Rakéták: Az északiaknak rakétákból is van tartalékuk: több mint 800 ballisztikus és ezernél több különböző hatótávolságú rakétát tudnak szükség esetén működésbe hozni. A világtól elzárkózott ország külföldön is adott már el rakétákat és más haditechnológiát, legfőbb vásárlója Irán. Dél-Koreának ezzel szemben egy Amerikával kötött szerződés értelmében korlátozott lehetősége volt rakétái fejlesztésére, de nemrég előálltak egy új, 1500 kilométer hatótávolságú robotrepülőgéppel, amellyel minden észak-koreai, valamint oroszországi és kínai célpontokat is el tudnak érni.
Nukleáris fegyverek: Feltételezések szerint Észak-Korea körülbelül 50 kilogramm plutóniumot állított eddig elő, amely szakértők szerint hat-nyolc atomfegyver előállításához lehet elég. Az országban két kísérleti atomrobbantást hajtottak végre, de arra nincs bizonyíték, hogy Phenjan atombomba kifejlesztésén dolgozna.
Bár Dél-Korea fejlett atomenergia-felhasználó, atomfegyverprogramja nincs. Washington védelmet ígért Szöulnak saját "nukleáris ernyője" alatt.
Amerikai haderő Dél-Koreában: A Dél-Koreában szolgáló második gyalogos hadosztály rendelkezik 140 darab M1A1 Abram harckocsival, 170 M2 Bradley harcjárművel, rakétaindítókkal, harcászati rakétákkal és Patriot rakétavédelmi rendszerekkel. Az amerikai légierő F-16-os vadászgépeket, földi célpontokat támadó repülőgépeket és két U-2-es kémrepülőgépet is bevethet szükség esetén.
